Aranygaluska vanilia sodóval

Azt mondják, az ember ízlése állandóan változik...ezúttal is bebizonyosodott, mekkora igazság is ez. Sosem voltam igazából oda az aranygaluskáért, talán ezért is volt, hogy ritkán szerepelt az étlapunkon.

Ma anyukám kérésére sütöttem, és az igazság az, hogy úgy nekiestünk, hogy még melegében a felét eltűntettük. Fantasztikusan finom lett!!

Mostantól másként gondolok rá, és biztosan gyakrabban fogom sütni is...:-) 

Hozzávalók:

A tésztához:

45 dkg liszt

Csipet só

2 tojás sárgája

Fél citrom reszelt héja

4 ek cukor

250 ml tej

4 dkg élesztő

5 dkg olvasztott margarin

A forgatáshoz:

15 dkg darált dió

10 dkg porcukor

7 dkg olvasztott margarin

Elkészítése:

A langyos cukros tejben felfuttatott élesztőt a tészta többi hozzávalójához öntjük és jó alaposan bedagasztjuk. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük.

Lisztezett gyúródeszkára borítjuk, ujjnyi vastagságúra sodorjuk. Egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformát kibélelünk sütőpapírral. Lekenjük olvasztott margarinnal. Közepes méretű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk a tésztát. Az így kapott pogácsákat megforgatjuk először olvasztott margarinban, majd darált cukros dióban, és a tortaformába tesszük őket szellősen egymás mellé.

Két rétegben tesszük bele a pogácsákat. A maradék diót rászórjuk a tetejére.

180 fokra előmelegített sütőben kb 30 perc alatt sütjük meg.

Vanilia sodóval, vagy borsodóval tálaljuk. Én ma a gyerekek miatt a vanilia sodó mellett döntöttem.:-) 

Sütinyalóka újratöltve

Ma van a kislányom névnapja és ahogy ígértem neki, elkészítettem a sütinyalókát, az egész oviscsoportnak no meg persze az óvónéniknek is...pár hete már csináltam egy főpróbát, hogy biztosra menjek, na most ehhez képest újragondoltam az egészet, hiszen ezúttal dupla adagra volt szükség és arra gondoltam, talán egyszerűbb lesz, ha forró vizes piskóta lesz az alap, ennek receptjét ITT írtam le korábban... jó nagy adag és már csak az ízesítést kell kitalálni. :-) 

Maga a tészta valóban egyszerűbb lett, viszont jópár órát a fagyon kellett pihennie, hogy ne lötyögjön benne a pálca.

Egyetlen dolgot nem gondoltam át...hogy jut el épségben az oviba...

Hozzávalók:

1 adag forró vizes piskóta

3 narancs leve

1 narancs reszelt héja

1 ampulla narancs aroma (Lidl-ben kapható)

10 dkg tejcsoki

4 dkg margarin

2 ek holland kakaó

27 szem magozott meggy

A díszítéshez:

30 dkg étcsoki
Tetszőleges dekorcukor

Elkészítése:

Megsütjük a forró vizes piskótát. Amikor kihűlt egy nagyobb tálba összetépkedjük. Belereszeljük a narancshéjat, belecsorgatjuk a narancsok levét, mehet bele a narancshús is. Én nem találtam elég narancsosnak, ezért tettem bele még az aromát is. Majd a kakaóporral együtt összegyúrjuk, amennyire lehet.

Gőz fölött felolvasztjuk a tejcsokit a margarinnal és azt is belekeverjük. Jó alaposan összegyúrjuk.

Diónyi golyókat formázunk belőle, mindegyik közepébe egy szem meggyet teszünk. A golyókat tálcára sorakoztatjuk egymás mellé, és a fagyasztóban pihentetjük 2-3 órát.

Felolvasztjuk az étcsokit a golyók bevonásához, a pálcákat mielőtt a golyókba szúrjuk, mártsuk előtte a csokiba a végét, hogy aztán stabil maradjon a golyóban. Én nem mindegyiknél mártogattam be, meg is látszott...A csoki után hamar kell rászórni a dekorcukrot, mert a hideg golyón hamar köt a csoki.

Hungarocellbe szúrkodjuk, amíg teljesen megdermed, aztán mehet a pohárba...:-)

Intelligens krémes

Ez a recept is gyerekkoromból való...akkor csinált először ilyet anyukám. Először néztünk is nagyokat, hogy ebből a híg egyvelegből vajon mi lesz??? És mi lett? A család kedvenc sütije...:-D 

Egyetlen probléma van vele:.. annyira eteti magát, hogy lehetetlenség belőle eleget sütni...:-) 

Hozzávalók:

8 tojás

30 dkg cukor

5 cs.vaniliás cukor

15 dkg margarin

9 ek liszt

1 l tej

Elkészítése:

A tojás sárgáját a cukorral és a vaniliás cukorral habosra keverjük. Közben hozzákeverjük a margarint és a lisztet is.

Apránként belekeverjük a tejet és óvatosan a tojás fehérjét.

Sütőpapírral bélelt közepes méretű tepsibe öntjük. 175 fokra előmelegített sütőben kb egy óra alatt megsütjük. Akkor jó, ha a közepe már nem hibbog.